| Történelem |
A Zemplén, mint történelmi fogalom
A szlovák és magyar közös történelem során történt egy igen érzéketlen tevékenység a Párizs környéki paloták hűs nyugalmában, amely évtizedekre meghatározta az itt élő lakosság életét és sorsát.
Trianonban, rideg térképek felett, vörös tollvonással, politikai érvek vezérletével kettészeltek, egyik pillanatról a másikra, mit sem törődve az itt élők akaratával, egy földrajzilag, nemzetségileg, gazdaságilag, közigazgatásilag, történelmileg, kulturálisan, néprajzilag csodálatosan egynemű tájegységet megosztva a területet, két utódállam között.
A tevékenység során, melyben a Magyarországhoz tartozó Zemplén területének 70 %-át veszítette el és csatolták az akkori Csehszlovákiához, perifériás területté változtatva, az akkori virágzó területet.
A valódi történelmi Zempléni régió magja a Bodrogköz, a Zempléni szigethegység vidéke és az egykori Zemplén vármegye magyarországi része, mely jelenleg a magyar Borsod - Abaúj - Zemplén megyéhez tartozik.
Első székhelye a most Felvidéken található Zemplén település volt, ahol a XI. század elején.
I. Szent István király, a két évtizede katonai erősségként szolgáló ( földvár ) -at átépítette királyi várrá. Zemplén mezőváros, a megye hivatalos központja volt, ahol a megyegyűléseket, a még most is fennálló, - de felújításra szoruló - Vármegyeházán tartották, egészen a XVIII. század közepéig, amikor is Sátoraljaújhelyre helyezték át és ott is működött egészen, a történelmi megye megszűnéséig.
E történet, fontos abból a szempontból, hogy a Zemplén vármegye kettészakításából eredő, későbbi évtizedek gazdasági és etnikai megkülönböztetésében igen hátrányos helyzetbe került az itt élő lakosság, azonban ennek ellenére identitástudatuk a mai napig igen erősen él, amely meghatározója és legfontosabb alakítója a történelemnek és a jövőnknek. Azzal, hogy 2004.május 1-én UNIÓS taggá vált mind két ország, még erősebbé teheti e kötelékeket.
|
