A Bodrogköz legnagyobb községe, 2.711 fővel. Az egyik legmagasabb a munkanélküliségi ráta, 85 %, a Bodrogközi települések között.  

Első ismert birtokosai  az Agárdiak voltak, majd Perényi Miklós és Nagytárkányi György, 1598-as összeírások a Rákóczi családnak is voltak birtokai, majd a XVII.sz.-ban a Sennyeyeké  a legnagyobb része, majd Dőry Ferenc báróé lett, a XX.sz-ban Mailát József is birtokos igen kiterjed tanyavilág tartozott hozzá. 1904-ig Karádnak hívták.

A település küzd a túlélésért, hiszen igen sok problémát okoz a nagyszámú munkanélküliekfoglalkoztatása.

A helyi lakosság megélhetésének fő forrása a Tisza.

A folyóra épített turisztikai fejlesztések lehetnek, olyan kitörési pontok, amelyekmegvalósíthatóak.

Ebben, az irányban mozdult el a község vezetése is, egyre több olyan kulturálisrendezvényeket tartanak, amelyek a folyamatos fenntartásukkal egyre több idegent vonzanak.

Híressé vált már, a fogathajtó verseny, melyet a lovas napok keretén belül szerveznek meg.

A kötélhúzás és a komphúzás, Tiszakarád és Tiszabercel között, a folyó másik oldalán, már Szabolcsban található, községgel.

Van művelődési háza, táncegyüttese, és sport klubja.

Hagyományt őrző mesterségek, a szövés, kosárfonás, teknővájás, vannak fiatal követők.

Látványosságok: a Tisza ártere, református templom.